A Közép-Európai Mediációs Intézet 2015. november 23-án konferenciát rendezett családjogi témában. Az előadások és panelbeszélgetések az alábbi kérdések körül forogtak.

 

Mely esetekben és hogyan érdemes bevonni a gyermekeket azon mediációs folyamatokba, amely a szülők válása alatt történik?

Jelenleg a bírósági gyakorlat a jogellenes gyermekelviteli ügyek során az, hogy öt éves kortól hallgatják meg.  Dr. Várnai-Jeges Adrienn bíró előadásában hangsúlyozta: a gyermekelhelyezési ügyekben is meghallgatja és informálja a gyereket, fontosnak tartják, hogy elmondhassa a véleményét, de a döntés felelőssége a bíróé. Kérdésként merült fel, hogy az a gyerek, akit a bíróságon meghallgatnak, meghallgassák-e külön, a mediáció során is? Az előadók külföldi gyakorlatokat hoztak példaként a gyerek indirekt bevonására: ilyen, amikor széket készítenek be a gyermek részére is a szobában, de üresen hagyják, vagy amikor kiteszik az ülés idejére a gyermek fényképét az asztalra.

A felelős szakmai magatartás nélkülözhetetlen: bár a mediátortól függ, milyen esetet vállal el, érintettség esetén fontos, hogy tisztában legyen a korlátaival. A szakmai közösség előnye, hogy át lehet irányítani az ügyet máshoz, lehet mástól segítséget kérni. A gyermek bevonása és annak mikéntje mindig egyedi döntés kérdése, azonban Vajna Virág kiemelte: családon belüli erőszak esetében terápiás segítségre van szüksége a bántalmazónak és a bántalmazottnak is.

Vajna Virág és Nagy Zsóka emellett hangsúlyozta a vegyes páros fontosságát a válási-párkapcsolati mediációban, az erőviszonyok kiegyenlítése szempontjából. Emellett sokat segít a folyamaton a mediátor a felek erőfeszítéseire tett elismerése, valamint ha a mediátor kihangosítja a felek egymás irányába tett elismerését.

 

 A mediáció támogatottsága a jogi képviselők részéről

Folyamatosan emelkedik a medációs esetek száma, viszont nem egységes a jogi képviselők hozzáállása, támogatása. Dr. Faragó Mészáros Judit beszámol olyan tapasztalatokról, ahol az ügyvéd vagy a bíró hozzáállása nehezítette a felek megegyezését. Bár az ügyvéd alapvetően saját ügyfele számára szeretne jó megállapodást, szemben a mediációval, ahol mindkét fél számára előnyös megoldáson dolgoznak, mégis jó, ha az ügyvéd felismeri, hogy adott esetben az ügyfele hosszú távon jobban jár a közvetítői eljárással, és vissza fog térni az ügyvédhez, aki teret biztosított a jó megállapodás létrejöttének.

Az előadó pozitív példaként említett egy gyermekelhelyezési pert, amelyet végül mediációba irányított, mert úgy látta, van esély arra, hogy a felek maguk rendezzék ügyet, és a mediáció jobban szolgálja az érdekeiket. A felek pozitívan élték meg a mediáció gyors és hatékony lefolyását, valamint azt, hogy az ügyvéd nem vett részt a folyamatban. Az ügyfél visszajelzése szerint nem érezte, hogy az ügyvéd magára hagyta volna, inkább azt, hogy kapott egy lehetőséget. Nagy Zsóka mediátor hozzátette: nagyon sokat jelent, ha ügyvéd küldi a feleket, az ügyvéd ajánlása bizalmat gerjeszt a felekben a folyamat iránt. Ha az ügyvéd is részt vesz a mediációban, fontos, hogy egy előkészítő beszélgetés előzze meg azt, amely során tisztázható az ügyvéd folyamatban játszott szerepe.

Mi történik abban az esetben, amikor a mediációban jogi természetű kérdés merül fel? A felszólalók egyetértettek abban, hogy csak olyan megállapodás születhet, amely jogilag is helytálló. Amikor valaki jogászként kerül mediátori szerepbe, eleinte nehézséget jelenthet, hogy a jogi vonatkozású kérdéseknél szerepkonfliktusba kerül, de a felek emlékeztetik arra, hogy nem ez a szerepe. Dr. Grád András felveti, hogy a mediációban megszületett megállapodást hagyja jóvá egy jogász is, aki megállapítja, hogy a benne foglaltak kivitelezhetők. Vajna Virág jogászként került mediációba, ezért kiemelten figyel arra, hogy a születő megállapodás jogilag megfelelő legyen, emellett a felek, ha szeretnék, megmutathatják ügyvédnek. Válási mediációnál ugyanis, bírói szempontból fontos, hogy a megállapodás végrehajtható legyen.

Az esemény egy olyan kiscsoportos megbeszéléssel végződött, ahol nekünk, résztvevőknek volt alkalmunk megkeresni a közös pontokat, amelyek mentén elindulhat egy közös szakmai gondolkodás és hálózatépítés.