A hiánypótló Tudtad-e blog az emberi jogi civil szervezetek összefogásával jött létre ismeretterjesztő és figyelmfelkeltő céllal. Márius 24-i bejegyzésükben a mediációval foglalkoztak „Akár az áldozat is kiszabhatja a büntetést” címmel.
Reméljük, sokakhoz eljutott a fontos információkat tartalmazó cikk, amelyet Grafitember illusztrációja tesz még jobbá.
Felvettem a kapcsolatot a cikk írójával, aki javaslatomra kiegészítette az írást azzal, hogy milyen esetekben kérhető pontosan a mediáció büntetőügyek esetében. Ezen kívül felhívtam a figyelmét a következőre, amely végül nem került bele a cikkbe, de hozzájárult, hogy blogomon kiegészítsem:
A cím figyelemfelkeltő, ám kicsit megtévesztő. A mediációban – resztoratív szellemiségénél fogva – ugyanis nem létezik büntetés, sem kártérítés, csak jóvátétel, amelyet nem az áldozat határoz meg, hanem a felek közös megegyezésének eredménye. A kártérítéssel ellentétben – amely az okozott kár anyagi ellenértékét pótolja – a jóvátétel célja az okozott hátrányok kompenzálása, amelyekben a felek együtt állapodnak meg. Ez lehet tárgyi, anyagi természetű (például a megrongált, ellopott tárgy pótlása vagy egy közösen meghatározott összeg), de természetbeni vagy eszmei is. Például találkoztam már olyan helyzettel, ahol a sértett megelégedett egy bocsánatkéréssel, de olyannal is, ahol a fiatalkorú graffitis terhelttől azt kérte a sértett, hogy tisztítsa le az összefirkált házfalat, illetve a közlekedési balesetben megsérült félnek a terhelt segített bevásárolni vagy elvégezni a házimunkát.
A jóvátételnek kártérítéshez képest hozzáadott értéke, hogy az elkövetőnél elősegíti a szembenézést, a felelősség felvállalását és a jövőbeli jogkövető magatartást, az áldozatnak pedig segít feldolgozni a traumát.