Mediáció

Az alternatív vitarendezési eljárások, azon belül is a mediáció, a resztoratív (helyreállító) szemléletet képviselik. Ennek középpontjában az a gondolat áll, hogy a konfliktus valójában lehetőség a megújulásra, a felborult egyensúly helyreállítására. A konfliktus tehát, tehát ha jól kezeljük, igazából kapcsolataink javára is fordítható. A  mediáció, vagyis közvetített tárgyalás során, a vitában álló felek egy harmadik, semleges közvetítő  – a mediátor – segítségével próbálják megbeszélni, feloldani a köztük fennálló konfliktust. A konfliktus szereplői és érintettjei egyenlő mértékben vesznek részt a folyamatban, ezért a létrejövő megoldás valódi jóvátétel lehet mindenki számára. A pereskedéssel szemben, a mediáció olcsóbb és gyorsabb folyamat, valamint a kontroll a felek kezében marad.

Természetesen nem csak akkor érdemes mediátorhoz fordulni, ha már „ég a ház”, vagyis ha úgy néz ki, hogy válás vagy per lenne a következő lépés. A módszer a még működő, de újra és újra problémákba ütköző kapcsolatok esetén is segíthet békésebb együttműködést kialakítani. Nem egyszer jelezték vissza ügyfeleink, hogy ennyit még sosem beszélgettek, mint a mediációban, aminek nem feltétlenül az az oka, hogy nem fordítottak elég időt a kapcsolatukra, hanem az is, hogy az egymásra fordított időt elviszik a megszokott játszmákon és félreértéseken alapuló körök.

Polgári ügyekben a legkülönfélébb konfliktusokban alkalmazható sikerrel, például:

  • családi ügyekben: párkapcsolat erősítése, válás, gyermekekkel kapcsolatos konfliktusokban (eltérő nevelési elvek, válásnál a gyermekelhelyezés és a láthatás kérdései)
  • örökösödési viták esetén
  • szomszédsági nézeteltérések kezelésére
  • munkahelyi vitákban.

Egyre növekszik a mediációk száma szabálysértési és büntetőügyekben, ezeket az igazságügyi hivatalok mediátorai végzik. 2015 márciusa óta “kötelező a válási mediáció a gyermekelhelyezési kérdésekben” – hallhatjuk néhány csatornán. Mit jelent ez a valóságban?

Tulajdonképpen azt, hogy gyermekelhelyezési kérdésben a bíróság először mediátorhoz küldi a váló feleket, és ha ott nem tudnak megegyezni, akkor peres úton folytatják tovább. Valójában csak a mediáció bevezető szakaszát kötelező végighallgatni, ahol a folyamat kereteiről kaphatnak tájékoztatást a felek. Nem biztos, hogy megismerik a módszer valódi előnyeit, és hogy minden kérdésükre választ kapnak.

Lássuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket.

Mediáció kérdések

Minden, amit a mediációról tudni szeretnék, mielőtt belevágok

Miért mondják, hogy gyors és olcsó, amikor egy óra több ezer forint?

Az olcsóság és a gyorsaság valóban szubjektív tényezők. A mediációs folyamat, egy bírósági perrel szemben, sokkal rövidebb, és meghatározott ideig tart. Egy ülés legfeljebb 3 órát vehet igénybe. A folyamat maga maximum 5-7 alkalomból áll, a mediátor óradíja pedig előre meghatározott, így a költségek tervezhetők. Emellett ha figyelembe vesszük, hogy egy átlátható és jól strukturált folyamatban használható eszközöket kapunk saját megoldásaink kidolgozásához, megtörjük az unalomig ismert köröket, csökken a napi feszültség, ugrásszerűen nőhet az életünkkel való elégedettségünk.

Hogyan zajlik egy mediációs folyamat? Mire számíthatok?

Egy mediációs ülés két-három órát vesz igénybe, és a mediációs folyamat szükség szerint több ülésből is állhat. Optimális esetben a felek közösen választanak mediátort (ismerős ajánlása alapján, az internetről vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékből), és megállapodnak a költségek megosztásáról. Előfordulhat, hogy az egyik fél fordul a mediátorhoz, és a másik fél beleegyezésével megadja elérhetőségét a mediátornak, aki felveszi vele a kapcsolatot. Az első ülésen a mediátor ismerteti a folyamat lényegi elemeit, amely magában foglalja az önkéntességet és a kölcsönösen tiszteletteljes kommunikációt. A folyamat egészére titoktartási kötelezettség vonatkozik, a mediátor nem adhatja ki harmadik félnek a mediáció alatt elhangzott információkat. Ezek után átadja a szót a feleknek, akik elmondhatják, miért jöttek. Mindkét félnek lesz elég ideje és tere elmondani a saját történetét. Történeteink segítenek a probléma körvonalazásában, valamint abban, hogy összefüggéseiben lássuk életünk eseményeit. A régi történetek újfajta megközelítésben lehetőséget nyújt a személyes valóság újraértelmezésére, és a negatív diskurzusok pozitívvá fordítására. A mediátor feladata ennek megvalósítása a megfelelő módszertani eszközökkel. A mediátor ugyanis a konfliktus kezelésére koncentrál, ezért elsődleges feladata, hogy segítsen a feleknek a tárgyalási stratégiák kialakításában. A mediáció fókuszában nem a múltbeli események és azok miértjei állnak, hanem felek jelenlegi igényei és szükségletei, amelyek mentén kialakítható a megállapodás, illetve a kapcsolat jövőbeli működése.

Hogyan tudná egy idegen megoldani a problémámat, amikor nem is ismer, és nem tudja, mi zaljott köztünk az elmúlt időkben?

A mediátor nem a vitás kérdés, hanem a mediáció szakértője. A konfliktusok dinamikájához, a tárgyalási folyamathoz, a konfliktusrendezéshez és a mediációs technikák gyakorlati alkalmazásához ért. Kézben tartja a folyamatot, elősegíti a hatékony kommunikációt és biztosítja az erőegyensúlyt a felek között, emellett kordában tartja az érzelmeket. A mediátornak, sőt a feleknek sem kell feltétlenül tisztában lenniük az objektív tényekkel ahhoz, hogy konszenzusra jussanak. Elég ha megértik, a másik fél mit ért bizonyos fogalmak alatt, hogyan értelmezte a történteket, illetve hogyan élte meg az eseményeket. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan kérdések, amelyeknél ne lenne szükség tényszerű válaszokra. Például egy válási mediáció során, ahol jellemzően írásbeli megállapodásnak kell születnie, amennyiben a vagyonmegosztást és a gyermekfelügyeletet a mediáció keretében kívánják tisztázni a felek, a tartalmi elemek pontos meghatározására van szükség. Ezek a tények a jövőre irányuló kívánalmak teljesülését, a kitűzött célok betartását segítik elő.

Honnan tudom, hogy jó szakember kezében van az ügyem?

A konfliktusok gyakran érzelmeket hívnak elő, és egyes helyzetek életünk legbenső szegmenseibe engednek betekintést. Ezért különösen fontos, hogy a mediációs folyamat elején valódi bizalmi légkör alakuljon ki, először a mediátor és a felek között, majd a felek között is. A jó mediátor nem formál véleményt vagy ítéletet. Kommunikációs eszközöket ad a felek kezébe, pártatlan és semleges pozíciójából korrekt visszajelzést képes adni az elakadásokról, valamint képessé teszi a feleket arra, hogy megértsék: mindegyikőjüknek megvan a maga valósága, a maga igaza.

Minden konfliktust meg lehet oldani mediációval?

Nincs mindenható recept, sem mindenható szakember. A mediáció nem varázslat, bár sokan hívják találóan az egyensúlyteremtés művészetének. Minden konfliktus egyedi, személyre szabott megoldásokat igényel.  Hogy egy konfliktus mediálható-e, több tényezőtől függ, ezért célszerű egyeztetni a mediátorral. A mediáció kívül rengeteg jó módszer létezik, amelyekről a Miben segíthetek aloldalain olvashat, emellett partnerlistámon magas szaktudású, bevált módszerekkel dolgozó szakembereket (pszichológus, családterapeuta, coach) ajánlok önöknek.

Mit tegyek, ha én szeretnék mediátorhoz fordulni, a másik fél azonban nem?

Mivel a folyamat önkéntességen alapul, és a folyamat menet közben is bármikor megszakítható, ezért sajnos nem valósulhat meg a mediáció a másik fél beleegyezése nélkül. Ilyenkor ajánlom az egyéni konfliktus konzultációt, amely épp az ilyen esetekben nyújt segítséget. Elképzelhető, hogy egy későbbi helyzetben a másik fél nyitottá válik a folyamat iránt. Fontos, hogy a felek meg tudjanak egyezni a mediátor személyét illetve a költségviselést illetően.

Tegyen még ma kapcsolataiért! Kérjen időpontot még ma!