A párterápia és a párkapcsolati mediáció célja és fókusza különböző.
A pszichológus vagy végzett szakorvos által vezetett pszichoterápia lélektani eszközökkel közelíti meg a lelki eredetű problémákat. A terápiás folyamat során a szakember arra törekszik, hogy fényt derítsen a nem megfelelően működő lélektani folyamatokra, és hozzáállásbeli vagy viselkedésbeli változást érjen el a páciensben. A mediációban azonban a mediátor szerepe az, hogy a konfliktusban az érintett felek érzelmi tartalmú megnyilvánulásait mederben tartsa, hogy a felek elindulhassanak egy közös megállapodás felé. Tehát a diagnosztika itt szigorúan a mediációs folyamat igényeire korlátozódik, és nem terápiás célt szolgál. A mediátor ugyanis egy jól körüljárható, többnyire kommunikációs konfliktus kezelésére koncentrál, ezért elsődleges feladata, hogy segítsen a feleknek a tárgyalási stratégiák kialakításában. A mediáció fókuszában a felek jelenlegi igényei és szükségletei állna, amelyek mentén kialakítható a kapcsolat jövőbeli működése. A folyamat kimenetele a felek kezében marad, a mediátor a folyamat vezetéséért felelős. Fontos, hogy a mediátor a felek kijelentéseit és javaslatait a valóság függvényében tesztelje, hogy az esetlegesen születő megállapodás mindkét fél számára betartható legyen.
Bár a mediációnak lehetnek terápiás hatásai is, alapvetően nem célja, hogy lélektani változásokat idézzen elő. A folyamat része lehet érzelmi katarzis is, azonban a transzformatív mediáció célja elsődlegesen az, hogy a felek meg tudják fogalmazni saját igényeiket és szükségleteiket, és képessé váljanak a másik fél igényeinek meghallására, hogy kölcsönös megértésen alapuló konszenzus jöhessen létre. A mediációs folyamat eredménye lehet egy megállapodás, de nem kizárólag a megállapodás létrejötte dönti el, hogy a mediáció sikeres volt-e vagy sem. Elképzelhető, hogy egy konfliktust nem lehet véglegesen megoldani, viszont ha a felek megértik egymás érzelmeit, motivációt is szándékait, az indulatok csökkenhetnek, és megszűnhet a tehetetlenség érzése.
A pszichoterápia során a problémák gyökerét igyekeznek megkeresni, míg a mediáció a problémák által generált konfliktusok kezelésében nyújt segítséget. A párkapcsolati mediáció ezek alapján fokális problémák kezelésében nyújthat segítséget, ezért leginkább olyan esetekben javasolt, amikor a felek kommunikációs elakadásokkal küzdenek.
Az egyesült államokbeli mediációs szakirodalom szerint, a házassági, a válási mediáció, és a pszichológus vezette párterápia egymást kiegészítő tudományágak, ugyanakkor céljukban és időtartamukban különbözőek. A mediáció, mivel egy viszonylag konkrét problémákkal foglalkozik, jellemzően rövidebb ideig tart, mint egy pszichoterápia. Amíg az Egyesült Államokban előfordul, hogy a párkapcsolati mediáció kiegészíti a pszichoterápiát, ezzel szemben Magyarországon ez nem elterjedt gyakorlat. Pszichológusokkal folytatott (informális) beszélgetéseim során a szakemberek kifejtették, hogy nem találkoztak még olyan esetekkel, ahol indokolt lett volna a pszichoterápia és a mediáció egyidejű alkalmazása, de nem zárkóztak el ennek lehetőségétől.